fogalomtár

A (6)  |
B (6)  |
D (1)  |
E (6)  |
É (2)  |
F (5)  |
H (5)  |
I (2)  |
J (4)  |
K (11)  |
L (1)  |
M (7)  |
N (3)  |
Ny (7)  |
O (1)  |
Ö (3)  |
R (7)  |
S (5)  |
Sz (6)  |
T (11)  |
Ü (2)  |
V (4)  |
K (2) (1)  |

A

B

D

E

É

F

H

I

J

K

L

M

N

Ny

O

Ö

R

S

Sz

T

Ü

V

K (2)

    A fogalomtár kezdőlapja

     

    2012. január 1-jétől a bányásznyugdíj helyett bevezetett, a mélyművelésű bányában föld alatti munkakörben 25 szolgálati évet vagy 5 ezer – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot teljesített személy által igényelhető korhatár előtti ellátás.

    A nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíj-jogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

    Általános Nyomtatványkitöltő Program. Az ÁNYK, az AbevJava program továbbfejlesztett változata már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni. Az AbevJava program, egy java alapú informatikai támogatás, amely az ÁNYK nyomtatványkitöltő program használatához szükséges.

    Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény, mely alapján a NAV fővárosi, megyei szervezetei az eljárásukat folytatják.

    A Tny. 39. §-ban rögzített arányos szolgálati idő számítási szabály szerint, ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a nyugdíj összegének kiszámítása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ezt a szabályt a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

     

    az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

    Az üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) következtében, illetve nem az üzemi baleset következtében, de a baleseti táppénz folyósításának az időtartama alatt elhunyt jogszerző esetén a hozzátartozók részére járó ellátás.

     

     

    Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

    Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék a jogosultat legfeljebb két éven át illeti meg. Amennyiben a húsz százalékot meghaladja, a baleseti járadék az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

    Az egészségkárosodás mértékét és időtartamát az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv állapítja meg

    A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nyugellátásnak nem minősül. A járadékra - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - az jogosult, akinek az egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és a keresőtevékenységének megszűnését megelőzően a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

    A járadék iránti kérelmet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő.

    Egészségkárosodási járadékra jogosult továbbá az is aki

    • bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,
    • bányászati tevékenysége következtében 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,
    • 2011. december 31-én rokkantsági, balesetei rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, továbbá nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben.

    Ebben az esetben a járadék iránti kérelmet

    • amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálat során hozott döntés jogerőre emelkedésértől számított 24 hónapon belül kell benyújtani. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő!
    • amennyiben komplex felülvizsgálatra nem került sor, az igényt időbeli korlátozás nélkül lehet benyújtani.

    A jogosultság részletes feltételeit a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet szabályozza. 

    • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

    a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

    • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
    • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
    • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
    • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
    • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
    • az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
    • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, illetőleg az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző - biztosítottat, valamint a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Fentieken túlmenően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

    Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.

    Szünetel a biztosítás:

    • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, illetve azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
    • az igazolatlan távollét időtartama alatt,
    • a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
    • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
    • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
    • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
    • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
    • a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
    • az előzőekben nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a tárgyévet megelőző évi feladatterveinek teljesítéséről szóló  összefoglaló jelentés.

    A nyugdíjjárulék-alapként szolgáló keresetekből meghatározott havi átlagkereset – törvényi rendelkezésen alapuló – korlátozott beszámítása a nyugdíjalapba. A korlátozás átlagkereseti sávok szerint eltérő. Meghatározott összeghatárig az átlagkereset teljes100 százalékos összegét, e felett pedig csökkentett mértékét veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor. 

    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

     EGT - Európai Gazdasági Térség

    Az Európai Gazdasági Térség-et az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - kivéve Svájcot - alkotják.

    A Megállapodás, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi Izland, Liechtenstein és Norvégia számára, hogy EU-tagság nélkül is élhessenek az integrált Európa által nyújtott előnyökkel.

    A kérelem elutasítása a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, ha a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátások megállapításának jogszabályi feltétele hiányzik és ezért az igény nem teljesíthető.

    Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem az Egészségbiztosítási Alap-ból és nem a Nyugdíjbiztosítási Alap-ból finanszíroznak.

    Ezek a források:

    • központi költségvetés,
    • Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
    • Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Alap,
    • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint
    • a munkáltatóktól származó forrás.

    Az adott statisztikai kimutatás belső szerkezetéből adódó kivételektől eltekintve, a következő főellátásként folyósított rendszeres ellátások tartoznak ide:

    • az átmeneti bányászjáradék,
    • a balettművészeti életjáradék,
    • a korhatár előtti ellátás,
    • a szolgálati járandóság,
    • a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéka,
    • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
    • közszolgálati járadék, rokkantsági járadék... stb. 

    Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

     

    A nyugellátás, vagy egyéb ellátás iránti igény elektronikus úton is előterjeszthető. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elektronikus ügyintézési rendszere az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére.

    Az élettársak jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezek szerint élettársaknak azt a két személyt kell tekinteni, akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek, és akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

    Élettársi kapcsolat különnemű és azonos nemű személyek között is fennállhat.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévet megelőző évre az Országgyűlés által jóváhagyott működési előirányzatáról szóló, az igazgatási szervek kiadásait is tartalmazó beszámolója.

    • bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
    • a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet,
    • társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
    • az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,
    • a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
    • a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj-ben és az Art-ban előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,
    • az Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,
    • több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az Art-ben meghatározott munkáltató,
    • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.

    Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett és ezt a tényt a táppénz folyósítására illetékes szerv határozatban elismerte.

    A főigazgatónak irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hivatalos lapjában megjelentetett utasítások jegyzéke.  

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    Főállású kisadózó, aki a Katv. 2.§. 8.pontja alatt felsorolt feltételek valamelyikének nem felel meg.

    A hatóság  döntésének a hirdetőtábláján, honlapján - a 2004. évi CXL. törvény 78-81. § rendelkezései szerint - történő nyilvános közzététele.

    a túlélő hozzátartozó házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, külön feltételekkel az élettársa, szülője számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, melyet az elhunyt öregségi nyugdíjas, mezőgazdasági szövetkezeti járadékos, (vagy ha ezekben az ellátásokban nem részesülő, de a Tny. 46.§-ban előírt, életkora szerint szükséges szolgálati időt), mint jogosultságot szerzett személy jogán állapítanak meg.

    Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította.   Hozzátartozói nyugellátások az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, az özvegyi járadék.

    Az ügyfél kérelmére a hatóság által kiadott,  tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgáló közokirat. A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban hatósági bizonyítvány a Tny. 96/E. § alapján a megszerzett szolgálati időre, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához figyelembe vehető jogosultsági időre, illetőleg egyéb, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásában található adatra, illetve a 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a megszerzett szolgálati időre adható ki.

    A közigazgatási szerv (hatóság) jogszabályban meghatározott és szabályozott eljárása, amely hivatalból vagy meghatározott személy kérelmére indulhat.

    A Tny. 100. § és a Ket. 87-94. §-ai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatható eljárás. Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítse a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását és/vagy folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében - a kormányhivatalok illetékességi területéhez tartozó adatszolgáltatásra (nyilvántartásra) kötelezettek körében - járuljon hozzá a jogszabályi előírások betartásához (betartatásához), a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

    olyan ügyviteli folyamat, mely során a beérkezett igénynek megfelelő döntés-előkészítő intézkedések megtörténnek (jogosultsági feltételek vizsgálata, a bizonyítékok feltárásához szükséges intézkedések megtétele, béradatok beszerzése, az ügyviteli folyamat közben feltárt még szükséges adatok bekérése, a beérkezett adatok folyamatos értékelése, az ügyintézési határidők folyamatos figyelése-betartása, a tényállás megállapítása), a döntés, végső határozat meghozatala.

    A nyugdíjas, mezőgazdasági szövetkezeti járadékos, vagy az ezekben az ellátásokban nem részesült, de jogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának (meghatározott feltételek mellett élettársának, elvált házastársának) a házastárs halálától számított egy évig, meghatározott esetekben ennél hosszabb időre (másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig) járó nyugellátás.

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve

    • az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá
    • az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást],
    • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
    • a tanulószerződésben meghatározott díj,
    • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
    • a felszolgálási díj,
    • a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

    Ilyen jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott.

    Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék.

    2016. évben a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (természetbeni 4 százalék, pénzbeli 3 százalék), a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék, a táppénz-hozzájárulás összege megegyezik a táppénz összegének egyharmadával, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7050.- Ft.

    Meghatározott feltételek (szolgálati idő, egészségkárosodás, baleset, foglalkozási megbetegedés, stb.) teljesülése esetén járó nyugdíjszerű, rendszeres pénzellátás: rehabilitációs járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, baleseti járadék, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, rokkantsági járadék, vagyoni kárpótlási életjáradék. 

    Nők életkortól független öregségi nyugdíjjogosultság elbírálásánál irányadó, a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

    A nők életkortól független öregségi nyugdíja legalább 40 év jogosultsági idő alapján állapítható meg.

    Az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azon ekho alapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet.

    Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

    Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

    A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    A tárgyévet megelőző évben a költségvetési kiadásokat kímélő kiadások felsorolása.

    A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

    A közfeladatot ellátó szervnek a jogszabályokban meghatározott tevékenységére vonatkozó, bármilyen módon vagy formában rögzített információ, ismeret (adat), amely nem esik a személyes adat fogalma alá, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

    A korhatár előtti öregségi nyugdíjakat felváltó, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén megállapítható ellátás.

    KATA - a kisadózó vállalkozások tételes adója, bevezette a kisadózó válalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló 2012.évi CXLVII.törvényt (továbbiakban Katv.)

    Kisvállalati adó alany a Katv. 16.§.(1) bekezdése alatt felsorolt vállalkozás.

    A közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény.

    a lejárat egy szerződéses kötelemnek, vagy valamilyen jogviszonynak a végét jelenti. Szűkebb területre értelmezve ellátás vagy tartozás futamidejének” lejáratát értjük alatta. A lejárat napja az a dátum, amely időpontig az ellátásban részesülő a pénzellátásra jogosult, vagy az adósként a szerződésben vállalt kötelezettségeit (vagyis a tartozásait) meg kell fizesse.

     

     

     

    A benyújtott igény - igénylőre nézve - kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megfelelő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.

    Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszíroznak.

    A következő, főellátásként folyósított, rendszeres ellátások tartoznak ide:

    • az átmeneti bányászjáradék,
    • a balettművészeti életjáradék,
    • a korhatár előtti ellátás,
    • a szolgálati járandóság,
    • a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéka,
    • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
    • közszolgálati járadék, rokkantsági járadék... stb.

    Ezek forrásai:

    • Központi Költségvetés,
    • Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
    • Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Alap,
    • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint
    • a munkáltatóktól származó forrás. 

    2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

    Az első fokon hozott közigazgatási döntésnek (határozat, végzés) a fellebbezés elbírálására jogosult szerv által történő felülvizsgálata újabb eljárás lefolytatása során.                    

    A másodfokú eljárás jogerős döntéssel zárul.

    Jogszabályi rendelkezések szerint és a költségvetési törvényben meghatározott keretösszegek erejéig, kérelemre, indokolt esetben méltányosságból kivételes nyugellátás megállapítására, a folyósított nyugellátás összegének kivételes emelésére, illetőleg egyszeri segély kifizetésének engedélyezésére kerülhet sor.

    A Tbj. 34. §-a alapján a nem saját jogú nyugdíjas, biztosítási jogviszonyban nem álló, vagy szünetelő biztosítási jogviszonyban álló nagykorú személy által köthető megállapodás. A megállapodás köthető szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére vagy szolgálati idő megszerzésére. Szolgálati idő megszerzése érdekében megállapodás köthető a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatási intézményben folytatott tanulmányok, időtartamára, de legfeljebb a diploma megszerzéséhez figyelembe vehető időre, vagy az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérése érdekében legfeljebb 5 évi időtartamra, vagy az 1998. évben a gyes idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

    Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

    A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100.000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

    • a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
    • hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
    • nyilatkozattétel elmulasztásával, illetve tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával vagy
    • más módon az ellenőrzést akadályozzák.

    A mulasztási bírságot az érintett szerv székhelye, természetes személy esetén annak lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a NYUFIG (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) szabja ki.

    A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

    A mulasztási bírságot kiszabó határozat ellen az általános szabályok szerint nyújtható be fellebbezés. A fellebbezést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani, amely – a fellebbezésben foglaltak elfogadása esetén – saját hatáskörben intézkedik a határozat módosítása vagy visszavonása iránt, vagy azt elbírálásra továbbítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ felé.

    A mulasztási bírságot az azt kiszabó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

    Aki a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg, - késedelmi pótlék helyett - annak kétszeresét köteles megfizetni.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

    • a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy
    • azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

    A méltányossági kérelem benyújtása illetékköteles, a kérelmező a kérelem benyújtásakor általános tételű eljárási illetéket (2015. évben 3.000 forint) köteles fizetni.

    A részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

    A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

    Azok az ügyek, amelyekben a nyugdíjra jogosító időtartamok egy részét Magyarországon, más részét külföldön teljesítette a nyugdíjigénylő. A nyugdíjigények elbírálása során nem csak a magyar nyugdíjjogot, hanem az Európai Unió szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeleteit, illetve a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények, megállapodások rendelkezéseit is alkalmazni kell. 

    2011. január 1-jétől került bevezetésre a nők kettős (hosszú időn át folytatott kereső tevékenység és családi helytállás) tehertételének elismerése, mely szerint életkoruktól függetlenül öregségi nyugellátásra jogosultak azok a nők, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági idejük eléri, vagy meghaladja a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltöttek. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén a negyven éven belül csökkenti a kereső tevékenység 32 éves követelményét.    Súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén további kedvezmény érvényesíthető.

    A nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj igénybevételének is feltétele a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése. A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, nem csökkennek a korhatár alatti megállapítás miatt.

    Nyilvántartó lap kiállítására nem kötelezett szerv, szervezet, vagy személy által a 2001-2009. évekre vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé teljesített nyilatkozat.

    Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

    Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

    • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak a figyelembe vehető idejét (ideértve a doktorandusz-képzést is),
    • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

    kívánja szolgálati időként elismertetni.

    A biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek törvényben meghatározott szabályok szerint számított átlaga.

    nyugellátások címszó alatt szereplő ellátások megállapítására irányuló, az erre a célra rendszeresített, jogszabályban meghatározott módon előterjesztett kérelem.

    Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás olyan, keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése és az egyéb feltételek fennállása esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

     

    Két csoportba sorolhatók:

    • nyugellátások és
    • baleseti nyugellátások.

    Az 1998. 01.01- 2009.12.31. közötti időszakra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez alkalmazott, az ONYF által rendszeresített nyomtatvány.

    A Tbj. 40. §-a alapján létrehozott közhiteles hatósági nyilvántartás, célját a Tny. 96. § (1) bekezdése, tartalmát a Tbj. 42. § (1) bekezdése és a Tny. 96. § (2) bekezdése tartalmazza.

    A Tny. 5. § c) pontja értelmében a nyugdíjbiztosítási ügyekben általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (kivéve a Pest Megyei Kormányhivatalt) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (NYUFIG).

    A kormányhivatalok illetékessége a székhelyük szerinti megye területére, Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest és Pest megye területére terjed ki.

    A NYUFIG kizárólagosan illetékes az alábbi ügyekben

    1. a nyugellátások és egyéb, külön jogszabályokban meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos feladatok.

    2. a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek, ha

    • a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
    • a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
    • a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
    • fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának, volt tagjának rögzített nyugdíjat kell megállapítani,
    • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, kivéve, ha a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét az ellátása folyósításának időtartama alatt szerzett, 365 napot elérő  szolgálati ideje figyelembevételével kéri megállapítani,
    • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
    • a hozzátartozói nyugellátást a volt köztársasági elnök, miniszterelnök hozzátartozója részére kell – külön jogszabály alapján – megállapítani,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

    3. A saját jogú nyugellátás mellett végzett keresőtevékenység alapján járó növelés megállapítása, ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagy a kérelmezőnek, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerzőnek a növelés során figyelembevételre kerülő utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,

    4. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás és a hatósági bizonyítvány kiállítása ha

    • az ügyfélnek nincs magyarországi lakóhelye,
    • az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben tájékoztatást kér,
    • az ügyfél szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
    • az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal;

    Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. 
    Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. 
    Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben töltött időt.

    Az az életkor, amelynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható, feltéve, hogy az igénylő a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

    Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

    • 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
    • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
    • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
    • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

    Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár az egyéb nyugellátásokra, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokra való jogosultság, illetőleg kedvezmény megállapításakor is fontos szerepet játszik, lényegében viszonyítási alapként működik. 

    Házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak életkorára, megváltozott munkaképességére, az elhalt jogán eltartott gyermekek számára tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás.

    Lásd még: Hozzátartozói nyugellátás. 

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó saját jogú nyugellátás.

    A nők részére 2011-ben bevezetett öregségi nyugdíjnak nincs külön életkori feltétele, viszont a szolgálati időnél szűkebb tartalmú jogosultsági időnek kell a jogosultsági feltételek szerint a 40 évet elérnie.

    Típusai:

    • öregségi teljes nyugdíj,
    • öregségi résznyugdíj,
    • negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíja 

    A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt. Szakhatósági állásfoglalást ad többek között a hozzátartozói nyugellátás, a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka megállapításához. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van. 

    50-79 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén, rehabilitálható személynek járó nyugellátás.

    Azoknak a 25 éves koruk előtt 79 százalékot meghaladó mértékben egészségkárosodott személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem részesülnek.

    Legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte, finanszírozása a központi költségvetést terheli. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

    A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szabályozza.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei, az ONYF szakmai irányítása alatt állnak, nyugdíj-megállapítási, hatáskörrel rendelkeznek.

    A szakigazgatási szervek illetékességi területe és székhelye:

    • Főváros és Pest megye területén a Budapest Fővárosi Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Budapest,
    • Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Pécs,
    • Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kecskemét,
    • Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Békéscsaba,
    • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Miskolc,
    • Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szeged,
    • Fejér megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár,
    • Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Győr,
    • Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Debrecen,
    • Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Eger,
    • Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szolnok,
    • Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Tatabánya,
    • Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Salgótarján,
    • Somogy megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kaposvár,
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza,
    • Tolna megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szekszárd,
    • Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szombathely,
    • Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Veszprém,
    • Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg.

    Orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaké-pességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.

    2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű, legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható személy részére megállapítható átmeneti, a rehabilitáció idejére, de legfeljebb három évre járó egészségbiztosítási ellátás.   2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakult át a 2012 előtt megállapított III. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíj és a rendszeres szociális járadék, ha az ellátott 1955-ben, vagy később született. E kör ellátásának végleges feltételei az intézményes komplex felülvizsgálat alapján kerülnek meghatározásra.

    Az egyéni vállalkozónak,  az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában,  személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

    A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.

    Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. 

    Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak jár.

    Saját jogú nyugdíjak körébe tartozó ellátások:

    • az öregségi nyugdíj,
    • a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

    A saját jogú nyugdíj mellett szerzett, 2007-től egyéni nyugdíjjárulék alapot képező munkajövedelemre tekintettel járó többlet. A nyugdíj összegét a megelőző naptári év során szerzett munkajövedelem egy hónapra vetített összegének ( 1/12 részének) 0,5 %-ával kell növelni.

    A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni. A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

    • a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

    • a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

    • egyéb hitelt érdemlő módon

    bizonyítja.

    Szolgálati időként kell figyelembe venni, az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt, hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

    A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. (Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.)

    A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

    Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. Ettől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, valamint a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

    A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

    Az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás.

    Az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

    Törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek minősülnek.

    A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama akkor minősül szolgálati időnek, amennyiben erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

    2012. január 1-jétől szolgálati járandósággá alakult át a 2011. december 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses állományban állt tag szolgálati nyugdíja, ha még nem töltötte be az 57. életévét (1954 után született).

    • a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
    • a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
    • az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
    • az egyéni cég tagja, valamint
    • a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az első pont szerint társas vállalkozónak minősül.

    A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is), ezen társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég.

    Az igény - igénylő szempontjából - kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.

    A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain, a Nyugdíjbiztosítási Alapon és azEgészségbiztosítási Alapon keresztül bonyolódnak le. Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.

     

    Az Alapok bevételeit és kiadásait, valamint azok teljesítését évente törvény szabályozza.

    1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről.

     

    Végrehajtási rendelete a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.

    195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete.

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    Az  1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet.

    A Tny. 96/A. § alapján létrehozott nyilvántartás, amely természetes személyenként tartalmazza a biztosított természetes személyazonosító adatait és TAJ számát, a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, a NAV-tól átvett adatokat, a 2012. december 31-e után a Tbj. 34. § alapján megkötött megállapodás időtartamát és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat, valamint a 2012. december 31-e utáni időszakban folyósított rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás időtartamát és az abból levont nyugdíjjárulékot.

    A NAV-tól kapott adatok havi bontásban, a megállapodás alapján fizetett, illetve az ellátásokból levont nyugdíjjárulékra vonatkozó adatok a tárgyévet követően egy összegben jelennek meg az egyéni számlán.

    A természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve.

    Az állami közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályok egy törvénybe foglalt rendelkezéseinek összessége (2003. évi XXIV. tv.).

    A Központi Rendszer által fenntartott, az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosító szolgáltatás. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban elektronikus ügyintézésre kizárólag az Ügyfélkapun keresztül (felhasználónév és jelszó megadását követően) van lehetőség, amely a www.magyarorszag.hu portálon keresztül érhető el, használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció bármely okmányirodában, illetőleg a Kormányablakoknál kezdeményezhető, ahol az azonosítási eljárás és regisztráció lebonyolítása érdekében személyesen kell megjelenni. A regisztrációt követően nyílik lehetőség elektronikus ügyintézés keretében eljárás kezdeményezésére, illetőleg kérelem benyújtására. Az ügyfélkapus regisztráció önmagában nem indítja meg az eljárást.

    Az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (jogutódja a Központi Kárrendezési Iroda) által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a jogosult személy kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása.

     

    A jogosultságot és a járandóság mértékét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, 1992. évi XXXI. tv. szabályozza.

     

    Forrása: az ÁPV. ZRt. bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

    2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.

     

     

    A jogszabályban előírt határidőre nem teljesített (elmaradt, iletve elkésett) adatszolgáltatási kötelezettség.

    Az ügyfélkapu által végzett hiteles azonosítási szolgáltatás, a regisztráció során megadott és a KELEN SZAB-ban szereplő természetes személyazonosító adatok összehasonlítása.

    A kézbesítési vélelem olyan vélelem, amelynek az eseteiben úgy kell tekinteni, hogy a postai úton megküldött hatósági iratok kézbesítése megtörtént volna, mintha sikeres lett volna a (holott a kézbesítés ténylegesen nem volt sikeres). Jelentősége abban áll, hogy a hatóságok által megküldött döntések átvételéhez jogkövetkezmény fűződik (pl: fellebbezési határidő számítása).

    A kézbesítési vélelem akkor áll be, ha az irat kézbesítésére a postai szolgáltató két eredménytelen kísérletet tett, vagy az irat átvételét a címzett, vagy meghatalmazottja kifejezetten megtagadja.

    Ha tehát az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor - az ellenkező bizonyításig - úgy kell tekinteni, hogy az iratot a postai kézbesítés második tényleges megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a kézbesítési vélelem az ügyfél küldemény-átvételi szándékától függetlenül áll be.

    A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy az igénylő a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

    • a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
    • az iratot más, önhibáján kívüli okból (pl.: kórházi ápolás, külföldi tartózkodás, stb.) nem volt módja átvenni.